Őszi Tájkép

Egy levél a földre hull Lassan már alkonyul És nemsokára Az őszi tájra Sötétség borul Még bágyadtan int a Nap Tékozló sugarak Emlékekből Képzeletből Elém rajzolnak Az arcod felragyog Mint egy őszi tájkép Ahogy újra felnevetsz Csupa arany és bíbor Minden árnyék Ilyen gyönyörű nem lehetsz A lusta Nap tavaszt ígér Tavaszt ígér, nyarat remél De nézd, a dér A fákhoz ér Belőled érkező Szíveden élősködő Terhed voltam De elfutottam Növesztett az idő Fejem öledbe ejtettem Te egyetlen, aki hitt bennem Ha megtorpantam Orra buktam A hitemet vesztettem Az arcod felragyog Mint egy őszi tájkép Ahogy újra felnevetsz Csupa arany és bíbor Minden árnyék Ilyen gyönyörű nem lehetsz A lusta Nap tavaszt ígér Tavaszt ígér, nyarat remél De nézd, a dér A fákhoz ér Egy megfakult hajfonat Egy dobozban tejfogak Ennyi csak Ami megmarad Ha szétosztod önmagad Ezer dolgom folyton rág A sírodon a friss virág Csak ritka vendég Nincs rá mentség Felőröl a világ Az arcod felragyog Mint egy őszi tájkép Ahogy újra felnevetsz Csupa arany és bíbor Minden árnyék Ilyen gyönyörű nem lehetsz A lusta Nap tavaszt ígér Tavaszt ígér, nyarat remél De nézd, a dér A fákhoz ér A sötét már elvakít Szidj meg, vagy mondj valamit Nagy hirtelen A nyakszirtemen Egy kéz végigsimít