05

egy újabb reggel esőben csendben 05 órakor létezem de minden rendben ekkor észlelem az éterem most végtelen - a lételem hogy egyedül létezem (egyedül létezem) de síri csendben szólítja önmagát a kitalált míg te átalszod az éjszakát az éjszakát (az éjszakát) azt nem tudom, hogy hol vagyok a fejemben hol járok arra kérlek, hogyha ezt hallod hozd el a holnapot mert míg alszok lehet elmúlok (05 órakor) a félhomály borítja be a szobát narancsba édesen én vétkezem édesem kegyetlen érzelem ne higgy nekem csak ne higgy nekem madarak játszanak az utcán ahol árnyak tűnnek el a város most kel fel (most kelj fel) azt nem tudom, hogy hol vagyok a fejemben hol járok arra kérlek, hogyha ezt hallod hozd el a holnapot mert míg alszok lehet elmúlok nem hiszem el mennyi ember keresi a lényeget de persze nem megy messze eltemet az élvezet de mégis annyi szemben keressük a lényeget de egyre vezet, hogy még nem találtunk eleget azt nem tudom, hogy hol vagyok a fejemben hol járok arra kérlek, hogyha ezt hallod hozd el a holnapot mert míg alszok lehet elmúlok azt nem tudom, hogy hol vagyok a fejemben hol járok arra kérlek, hogyha ezt hallod hozd el a holnapot mert míg alszok lehet elmúlok