Honnan indultam,
S közben mennyit áldoztam.
Óvtam éjszakákon át,
A holnap féltett zálogát.
Mert ha vannak álmaink,
Biztos lesznek könnyeink.
Ám a félhomályon át,
Már dereng az új világ.
És végül az leszek,
Mit magammal viszek,
És nem felejtelek.
Törj ki a csendből, a sötétből, szeress szívből,
Semmi nem volt kár a percért,
Mi most célt ér, felemeltél,
S mindig itt lesz már az érzés.
(kórus: hogy volt miért, hogy elkísér, tudod jól)
Semmi nem volt kár a percért.
(kórus: mit megtalálsz, mit végigjársz, miénk lesz)
Ugye emlékszel,
Mikor úgy jött el,
Az a reggel hogy én felhagytam már mindennel.
De még álmodtam,
Tovább változtam,
És a legfőbb percben háló nélkül ugrottam.
És nem is féltem akkor már...
Törj ki a csendből, a sötétből, szeress szívből,
Semmi nem volt kár a percért,
Mi most célt ér, felemeltél,
S mindig itt lesz már az érzés...
(kórus: hogy volt miért, hogy elkísér, tudod jól)
Semmi nem volt kár a percért...
(kórus: mit megtalálsz, mit végigjársz miénk lesz)
Törj ki a csendből, a sötétből, szeress szívből,
Semmi nem volt kár...
Törj ki a csendből, a sötétből, szeress szívből,
Semmi nem volt kár a percért,
Mi most célt ér, felemeltél.
S mindig itt lesz már az érzés.
(kórus: hogy volt miért, hogy elkísér, tudod jól)
Semmi nem volt kár a percért.
(kórus: mit megtalálsz, mit végigjársz miénk lesz)
Semmi nem volt kár a percért,
Semmi nem volt kár a percért.
