Emberteremtő

Csendben változz át, akaszd szögre a bőröd Az újat most hozzák, táncolnak rajta tőrök Mozdul, a kényszer, lesz film szakadás Kezedben az ékszer, egy tonnás kalapács Mondd meddig tart a varázs Élvezz el bennem, szülök neked egy korcsot A húsát kell ennem, a véréből iszom egy kortyot Hogy rajtam keressen majd hozzád nekem egy pontot Felelj, nagyobb lett a zaj, Tágasabb a hely, itt az idő, hogy mindent elfoglalj! Tiéd minden, amit látsz, Mondd meg miért, kell az, hogy újból istent játssz? Karmok és szárnyak, meg a rozsdamentes fej, Hosszú ólomlábak pont így képzeltem el A csontok helyén pengék, a szemedben láva ég Csorbult szűz emlék, szebb már nem is lehetnél Szörnyet teremtett az ember, a saját képmására Így száműzte magát végleg a paradicsomból a jég hátára! Horgonyt fel! Gyűjtsd a kupo