Harmónikás

Hosszú hajú, barna szemű lány az, akit te vártál

Ennél szebbet, különbet te még soha nem láttál

Vártad, megjött, megjött, vártad

Mehetne mostmár tovább

Keressen egy más bolondot, s szóljon, hogyha rátalált

Az eszem elszaladt, vele a fegyverem

Elcsábított és nincsen mit tennem

Távol a Mennyország, közelinek érzem, én

Káprázattal, varázslattal él

Hogyha ő megmarad, nekem már nem is kell

Az, aki megment, mert ő nem visz el

Melegebb pártokra, ahol a tengerek dalolnak és a talaj már nem remeg

Valami éppen csak odaúszik

Odatéved, kinyílik majd az ég

Afölött nincsen, az aki innen messze vágyna, nem vinné a szél

Nem vagy te a főnyereményem, utánad megszakad minden

Nem vagy te a főszereplésem

Marad a kába tér, kapar az értelem

Az eszem elszaladt, vele a fegyverem

Elcsábított és nincsen mit tennem

Távol a Mennyország, közelinek érzem én

Káprázattal, varázslattal él

Valami éppen csak odaúszik

Odatéved, kinyílik majd az ég

Afölött nincsen

Az, aki innen messze vágyna, nem vinné a szél