2világközött (feat. Raber)

(oooh-oooh) Búskomor éjjelen ébredtem Engem megölt a félelem mikor éreztem És nem tudhattam de nem is sejtettem Hogy megtalál megint az éhségvágy a kínok után Még azóta is gyötör a fájdalom Mikor a régi álmatlan éjszakákról álmodom Mindenem átadom Magamat áltatom De nem kell a szánalom És most csend ... lehunyom a szememet Csak egy pillanatra hadd veszítsem el az eszemet Ameddig elbódulok kitervelem hogy most mi is legyen Önmagamat hitegetem Egyszer úgyis befejezem Mert a keserédes mosoly esedékes Mikor belenézek én a feledésbe És a feketében leltem meg a menedéket Pedig a sötétben egyedül vérzek Még várom a holnapot már nem látom a tegnapot Még várom a holnapot már nem látom a tegnapot Vinnem kell a szépet jót Az álom véges az élet gyors Fénylő árnyak mindenhol Táncot járnak amíg alszol Nem akarok én már többet Csak hogy legyen végre könnyebb Mindig kifolyik a könnyem Mikor meghallom hogy jönnek és lebegek a két világ között Egyedül maradok magamat takarom Hidegen a falak a lelkem darabokra szedik Ahogyan üvöltök beragadok újra valahogy megint egy Idegen helyre de felemésztenek a fekete mosolyok Amikor megszabadulnék és Mindig remélem hogy hazajutok én de maradok nem igen Enged árnyékom és csak nézem hogy lelkem Elhagyja a testem és kívülről nézem hogy vérzek és félek Minden rövid óra üt egy hosszú percet A menedék a remény velem ég el A hazugság álmából én nem ébredek fel Mindig visszahúz a félelembe És játszadozik az érzéseimmel A túloldalt ha megjelenik éjjelente Nyitott szemmel sem szabadulok a kínoktól Megtiport lelkemet látom a síromból És sápadtan elvesztem rég már a gyáva tébolyban Eggyé válok hidegrázva démonnal (oooh - oooh) A sok elnyomott múltbeli fájdalom Örökre csak lepihen a válladon A napfelkeltét már soha nem láthatod De megszabadulok mert a nap majd rámragyog Vinnem kell a szépet jót Az álom véges az élet gyors Fénylő árnyak mindenhol Táncot járnak amíg alszol Nem akarok én már többet Csak hogy legyen végre könnyebb Mindig kifolyik a könnyem Mikor meghallom hogy jönnek és lebegek a két világ között Túl messze a holnap fennmaradnék én De túl messze a túlpart és elfújt már a szél Túl messze a holnap fennmaradnék én De túl messze a túlpart és elfújt már a szél