Két élet bennem,Keresem a lelkem,Keresem, hogy hátha majd haza vezet.Ez lesz a vesztem,Hogy mindig a széllel szembenMegy, te meg végig nézed, ahogy elvérezek.Mint valami Istennő,Fekete fátylakban,A démonok úrnője,De most olyan ártatlan,Fekete neccben, Csak fekszik az ágyamban,Csak fekszik az ágyamban...Csillog a nyakában egy gyöngysor,Pont úgy, ahogy a szeme fénye.Az ajkán piroslik a meggybor,Összekócolta a haját a szélben.Most megint megzendül az égbolt,Most meg leszakad a széle.Aztán leszakad az ágy, én is leszakadok már,És megint ugyanaz a vége.Ez a hotel szoba olyan mintha nem is lenne,Ezen a világon, ahogy táncol az éjszaka benne.Félhomály, ő egyre közelebb húz,Nem csak játszik, ő belesimul az ölembe.A két szeme éj fekete benn a közepén,Észre vettem egy szívecske tetkót a fenekén,Most fenn vagyunk valahol a város tetején,Minden halk szavunk elakad az ajkunk peremén.Ez egy kiadó ház,Meg egy koravén lélek,Most a hideg ráz,Most meg elaludt végleg,Ezeregy szóDe mind el téved....Csillog a nyakában egy gyöngysor,Pont úgy, ahogy a szeme fénye.Az ajkán piroslik a meggybor,Összekócolta a haját a szélben.Most megint megzendül az égbolt,Most meg leszakad a széle.Aztán leszakad az ágy, én is leszakadok már,És megint ugyanaz a vége.
