Majomsziget, csak álltam ott a bálon,
Ő elém suhant, teste csupa nylon.
Tizenhét jó ha volt, én eggyel lejjebb pont
És mindent már tudott, ami nekem találom.
Szerelemre hívott, és kihívóan kacsintott,
Súgta, hogy szeret, s hogy rám szemet vetett.
Szerelemre hívott, és csókolni tanított.
Vihart aratott, mert szelet vetett.
Hozzám simult, ringatott a táncban,
Hajamba nyúlt, épp csak úgy, játszva.
S a fülledt bálterem, jégverem lett hirtelen,
amikor arra kért, hogy legyek ma éjjel a társa.
Szerelemre hívott, és egy szóval elvakított,
Súgta, hogy szeret, s hogy rám szemet vetett,
Szerelemre hívott, és a föld velem megingott,
Akármi jöhet, már nem mondok nemet!
Ölembe ült, biztatóan átkarolt,
Majd elrepült, a szívem úgy vágtatott,
S kinyílt minden titok, ami addig zárva volt,
Ott láttam meg én, és a balatoni Hold.
Szerelemre hívott, és a szó megbolondított,
Súgta, hogy szeret, és velem csodát tett,
Szerelemre hívott, és ölelni megtanított,
Vihart aratott, mert szelet vetett.
