Talán (Demo)

Talán

Lassan magával sodor a remegés, ez az üresség, ami elborít már

És a megadás könnyeit,letörli rólad majd a valóság

Akkor végre megérted, hogy szükségem van rád

Még talán, minden szó, minden vágy után

Az úton, ami a semmibe vezet, az éjbe zuhannak a nappalok

S a testünkre rajzolt jelekbõl, felismerik már a holnapot

Miért nincsenek ablakok, a félelem falai között

S az ajtók, amin átjutottunk, bezárulnak a hátunk mögött (már)

És ha túl vagyunk már mindenen, mert nincsen múlt és nincs jelen

Mikor átlépünk egymás felett, kéz a kézben még veled

A kétségbeesés hullámai, ha átcsapnak a fejünk felett

S az õrület szavait végre megértem, hogy mit jelentenek

A tükörbõl a múlt ezer arccal néz vissza rám

Én elfordulok majd csendben, hogy ne lássam, ne érezzem...

Talán minden szó, minden vágy után, másképp nézel rám

Talán...