Lyrics

Mondd hányadik vagyok a sorban aki hallgatja meséd
Mondd hányadik vagyok a sorban aki megvéd mikor félsz
Mondd hányadik vagyok a sorban akiről minden ruhát letépsz
Mondd hányadik vagyok a sorban aki bármit megad ha kérsz
Ja, vajon hányadik lehetek
Akit már hülyére vehetett
Akit elszédít az a kék szempár
Az első perctől emlékszem rád meg a sztorinkra
Hányszor féltél a kezem megszorítva
Hányszor mondtad ez más mint bárkivel eddig
Hogy ez nem csak jövő hét keddig tart
Mert úgy állnak a csillagok
Meg, hogy én hozom le neked a csillagot
Az égről csendben kedvesen
Hülyét csináltál belőlem teljesen
Mondd hányadik vagyok a sorban aki hallgatja meséd
Mondd hányadik vagyok a sorban aki megvéd mikor félsz
Mondd hányadik vagyok a sorban akiről minden ruhát letépsz
Mondd hányadik vagyok a sorban aki bármit megad ha kérsz
Nem szeretem mikor hülyének
Néz de van, hogy még a fülének
Se vagyok képes ellenállni
Mert a méz sem édes hozzá képest
és neki mint egy kutyának nem csal a szimata
Ha érzi, hogy szereted meg leszel szívatva
Mert ő nem ismer kegyelmet
Magának mindent neked meg nem enged
Semmit furcsa egy állapot
Pont ő hozza ki belőled az állatot
Ha nincs igaza azt is ráhagyod
Mert ha nem kapod meg örökké bánhatod
Mondd hányadik vagyok a sorban aki hallgatja meséd
Mondd hányadik vagyok a sorban aki megvéd mikor félsz
Mondd hányadik vagyok a sorban akiről minden ruhát letépsz
Mondd hányadik vagyok a sorban aki bármit megad ha kérsz
Written by: Dankó Zsolt, Dénes Rizner, Orsovai Renáta
instagramSharePathic_arrow_out