Anyaméh

Én vissza akarok bújni az anyaméhbe

A világ legbiztonságosabb menedéke

Csövön kapnám a táplálékot

És úgy várnám már az anyatejet

És nem kéne még elviselnem

Ezt a sok sok sok sok faszfejet

És ha megszületnék és tolerálnák

Hogy néha összehányom magam

Hogy hajnali négykor üvöltözök

Hogy a járásom mindig bizonytalan

Megértenék ha bőgök néha

Bár az élet még nem kurva rossz

De ez van hogyha az ember

Még csak 314 hónapos

Nem vagyok én érett férfi

Csak gusztustalan szőrős bébi

Aki mást mondd az egy rohadt szörnyeteg

És őt a pokolban az ördög kúrja meg

Az elvárásaid alaptalanok

Sose szeretnék mindig csak akarok

Leszarom, ha zavar akkor is maradok

És finomnak tűnnek a szilánk darabok

Én vissza akarok bújni

Egy sötét zugba

Legyen az egy méh

Vagy egy rohadt kripta

Mindegy már teljesen

Csak könyörgöm végre csend legyen

Én vissza akarok bújni

Egy sötét zugba

Legyen az egy méh

Vagy egy rohadt kripta

Mindegy már teljesen

Csak könyörgöm végre csend legyen