Jó volt látni behunyt szemmel
S mindent érteni, amit érzek
Szavak mélyén bármi bújt el
Vele rezdülni mindig, mindig tiszta szívvel
Milyen távolságot szült sok hangos év
Hamis csörtetés, mi folyton utol is ér
Hívás, kiáltás, süket távolságba szédül
Mondd, hogy tévedek
Ha nem is jártunk egy irányba
Soha nem zavart egy másik gondolat
S ha a szenvedély épp új csatába hív
Aki veszt, aki más, mért nem maradhat állva
Hol a lelkesedés haraggá fakult
Hol az ellenfél már kezet sohasem nyújt
A világ egyre kisebb, ám a távolság még nőhet
Mondd, hogy tévedek
