A Csend Igazsága (A Csend)

Nem keresem többet

Az Igazságot...

Csak leülök csendben

Halkan ülök és várok

S ha eljön újra

Majd illendően köszöntöm

S mint régi barátok

Együtt ülünk a földön

Tüzet gyújtunk

Hogy átmelegedjen a testünk

A nevetéstől

Megvidámodik a lelkünk

És előkerül majd

A bor és a pogácsa

És szívesen gondolunk

Minden gyönyörű lányra

És mindenre, amit

Isten adott a Földnek...

Milyen egyszerű lenne

Ha mind megértenétek...

Hogy minden rajtad

Múlik, Testvér és Rajtam

Hogy megfogjuk-e

Egymás kezét a bajban

Hogy elhisszük-e újra

Az isteni tervet

Hogy Isten vagy

Ha boldogságot teremtesz

Hogy Isten vagy

Mert Isten is úgy akarja

Hát erre igyunk

Áldomást a borban

Ezért hát...

Nem keresem többet

Az Igazságot

Ha kell, majd Veletek megtalálom

Ha kellünk neki

Majd Ő talál meg Minket

De addig magamban

Hallgatom a csendet