Rakenroll (feat. NKS & Busa Pista)

Könnyeznek a felhők szomjas minden lombkorona Gondolni kell fűre földre fára bokorra Kiszáradt föld eteti a nagy fát mint apja a fiát A pázsit puha párna mi öltözteti a földanyát Ez a bolygónk a napkorong csak egy világító golyó Megcsillan a fénye a bíbor folyón Több hektáron gabonából szőnyeg aranymező Egy szellő szökken át egy szürke szellőzőn Hogy fertőzzön a boldogság és kedvesség Ez hasson úgy mindenre mint emberre az édesség Mert mindenkiben megvan az a páratlan képesség Mégis mindig előtérben az érdektelenség Hát nézd hogy keletkeznek erdők egy marék magból Egy dongó virágport foszt mint egy vonatrabló A hangya a bolyba morzsát csempész be Ugye érzed ahogy lüktet a természet RefrénTakar véd elrejt te is védd Pompázik lelke van de nem csak a tiéd Vigyázz rá kényeztet kikapcsol ám az első Becsüld meg és tiszteld mesél az erdő "A Földet nem apáinktól örököltük Hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" Jöjjön világosság mivel te is láthatod A természet az állatok szemében a sok bánatot A barátod a társad? Mégis sokat szenvednek Pedig nagyobb szívük van mint némelyik embernek Szégyen az egyén érdekében meg a lében Gondolkodj inkább a környezeted védelmében Ez mikrovilág kezdjük kicsiben majd nagyban Nem kell abrakadabra csak hogy figyelj a holnapra Varázslat oxigén fák hegyek dombok Lombok árnyékában heverészve nincsen gondod Érték mint a tiszta vizet adó forrás Ha tiszteled megóvod ennyi a megoldás Lépj még egyet előre inkább mint vissza Ha tiszteled megóvod ennyi csak a titka RefrénTakar véd elrejt te is védd Pompázik lelke van de nem csak a tiéd Vigyázz rá kényeztet kikapcsol ám az első Becsüld meg és tiszteld mesél az erdő Egy széttépett test mely régen egy egész volt Lüktető vénák által megfestett vörös égbolt Bozontos haj melyben fészek lapul Miben éhes szájak várják az anyjukat vadul Pezseg a természet mi egy lélekhez hasonlít Csípős hidegben a leheletem párát ordít Az orrom egy tornádó mely beszippant A szemem égbolt mely a napszak minden percében rád pillant Lábam egy kő ami mérföldeket gurul Ami alakít rombol és öl ha vízzel párosul Kezem villám mely ha elsül pusztít De ha nem ér földet messze szépségével vakít Mellkasom szilárd megkövült domboldal Mely felfog minden csapást még ha túl durván tombolna is A szám egy szellő ami süvít és beszél nyelveket Egy világot átjárva összeköt népeket RefrénTakar véd elrejt te is védd Pompázik lelke van de nem csak a tiéd Vigyázz rá kényeztet kikapcsol ám az első Becsüld meg és tiszteld mesél az erdő Az igazság közhelyektől mentes az ember bűnös A földanya mindig terhes a kezünk nedves a vértől Mit eső nem mos le soha és a Végén nem nyújt menedéket majd a lombkorona se Nem oké hogy tudjuk mi vagyunk a rosszak Közben ópium és olajszagtól bűzlik a korszak Bár létezik több féle béke meg zöld kisközösség Mit sem érnek, ha a tudat nem válik ösztönössé Az emberi fülnek néma sikítás robbant földeket majd Hurrikán és tornádó szárítja fel a könnyeket A tisztelet mit a múltban kapott a természet A globalizáció hajnalán egyszer csak elvészett Tudom ma a legfontosabb az egyén s az Első számú cél a boldogság a föld kerekén De törekedni muszáj s ez nem csak önös érdek Ha sikerül ő is óvni védelmezni fog téged