Lóbadzsit

RefrénLóbadzsit köszi tenx a lót Lassan adagolom gyere edd a szót Lóbadzsit a keret kevés rá Hogyha nem tetszik haver ne nézd má' Lóbadzsit ja rúgja meg a ló Minden alacsonyból készül nálunk High-tech no! Csak a lelemény bár ha van az főnyeremény Ebből növekszik a vetemény az ajtót verem én Lóbadzsit dobok egy jó pacsit Ha elromlik valami megkérdek egy jó szakit A megoldást keresem vagy a megoldót Hónap végén meg a választ mi a legolcsóbb Lóbadzsit nálunk nem büdös a munka A hiphopból is kerül persze nagy kocsi meg bunda Az nem lesz visszaforog minden mint a mutató A zene szenvedély mindig új utakat kutatok Lóbadzsit persze jó lenne ha több lenne Vastagon szóróm mint a rímeimet ötletben Nincs hiány ettől cifra minden nóta Eckü E a lokálPÉTrióta RefrénLóbadzsit köszi tenx a lót Lassan adagolom gyere edd a szót Lóbadzsit a keret kevés rá Hogyha nem tetszik haver ne nézd má' Kezemben a mic mint az ecsetszár improvizál A szám és a hangszál hozzá szinkronizál Mentha tetőtől-talpig életet szimbolizál Ez nem kizárt benne bízzál Lóbadzsit fullra kiürülve a kassza De én élvezem az életem így is nagyon fasza No limit no gempa ez most semmi extra Vajon az autóm miért Suzuki és mégsem Merga (mi?) Építs szarból várat úgy hogy beledöglesz Ám ha a szar megszilárdul akkor kőkeményen feltörhetsz Csak öreg leszel addigra és tuti gazdag se Rájössz hogy az élet nem jött be az nap se Füledbe mászok mint egy fülbemászó Mert a rappem olyan fülbemászó Mégsem élek meg belőle és nem fedezi a rezsimet De ez megihlet há-há mert én a kevésből is merítek RefrénLóbadzsit köszi tenx a lót Lassan adagolom gyere edd a szót Lóbadzsit a keret kevés rá Hogyha nem tetszik haver ne nézd má' Felejthetetlen volt és jó rá emlékezni Mikor elkezdtük a kártyavárat megépíteni Csak néhányan a környékről és az volt a flash Hogy nincs rá keret és nem számít a kess Szarból várat mára beton lett a kártya Kézzel fogható nem csak mi már mindenki látja Valósággá vált amit megálmodtunk rég Eloltjuk a poklot és lángba borul az ég Szarból várat küzdj a vágyaidért Mi küzdöttünk fővárossá változott a vidék Számunkra még mindig olyan mint az eleje Úgy fogom a mic-ot mint a drogos a tűt remegve Bekapcsolom mintha jó mélyre szúrnám A lemezjátszó a szívem a hangfalak a vénám Csak dobog csak dobog csak dobog Míg a bakelit a tű alatt körbe-körbe forog RefrénLóbadzsit köszi tenx a lót Lassan adagolom gyere edd a szót Lóbadzsit a keret kevés rá Hogyha nem tetszik haver ne nézd má