Visszavárlak (feat. Renko)

Soha nem kértem, hogy elviselj de mégis velem élted át Én csalódtam te csalódtál, és követtünk el pár hibát Ne haragudj, ha nem voltam melletted mikor kellett Most egy életen könnyezem egy ócska papír mellett Tudom jól, emlékem is szertefoszlik egyszer És nyomtalanul áll tovább a szél utáni csenddel Kínoz a hiányod, és fojtogat a bánat Mikor gyenge voltam, ó miért nem ütötted szét a számat? Szenvednem kellett, megérdemlem mit kaptam Rosszul döntöttem, elvakított a fény a kirakatban Te az életet választottad, nem fértem volna melléd Visszavágyom, ha tehetném, tudod te is visszamennék Háborút akartam, de még csatát se nyertem Szívemből sajnálom, hogy így kellett elmennem Háborút akartam, és még csatát se nyertem Szívemből sajnálom, hogy így kellett elmennem Visszavárlak még, de messze a cél Messzire sodor el tőled a szél Ne felejts el, most ne engedj el Várni fogok rád, csak szabadíts fel Visszavárlak, de messze a cél Messzire sodor el tőled a szél Ne felejts el, ne engedj el Várni fogok rád, csak szabadítsd fel Zuhantunk a boldogság felhőin a vég felé Ezerszer mesélném el, de senki sem értené Hogy is lehetne, hiszen nem volt benne része még Minden könnycsepp kárpótolt, a rég elmúlt évekért Bármi történt velem voltál, tartottad a lelket bennem Este ha lefeküdtem, másnap mikor reggel keltem Sosem csalódtam, egy társ voltál aki hitt bennem Erőt adtál ha sírtam, és minden titkod ismertem Megváltoztál, és talán jön majd más helyettem De a megoldást végig, én mégis benned kerestem De semmi sem volt ugyanaz, miért lettél felszínes? Hol van az őszinte szó, hogy a csalódáson enyhíthess? Visszavárlak, még érzem, itt vagy nem messze Visszavár a magányom, érted bármit megtenne Visszavárlak, amit kaptam pótolhatatlan Csak egy árva lélek vagyok elszáradt kóró alakban... Visszavárlak még, de messze a cél Messzire sodor el tőled a szél Ne felejts el, most ne engedj el Várni fogok rád, csak szabadíts fel Visszavárlak, de messze a cél Messzire sodor el tőled a szél Ne felejts el, ne engedj el Várni fogok rád, csak szabadítsd fel Az egész életem nem más, mint folytonos várakozás Öröm válik csalódássá, majd jön a lábadozás De bármi történik velem vagy, tartod a lelket bennem A lelketlen világban ez az, ami elenged engem Ha olykor-olykor előfordul, hogy kicsit megharagszom rád Elhagylak egy kis időre, majd újra leszek rabszolgád Ha senki sem figyel rám, te mindig itt vagy, meghallgatsz Ha nem tudok elaludni, te közel jössz és elaltatsz Vagy ha azért nem megy mert végig itt zakatolsz a fejemben Akkor felkelek és leírom Neked, amíg el nem felejtem Félve vagyok büszke arra, hogy nem iszok és nem cigizek Nem drogozok és nem abból lett hírnevem, hogy cikizek Ki másokat, mert irigyek, bár néha én is az voltam De ez úgy belém fúrta magát, hogy erőltetve alkottam De most itt vagy, ezt rólad, tőlem, neked Egy dalnak egy baráttól, aki szeret Visszavárlak még, de messze a cél Messzire sodor el tőled a szél Ne felejts el, most ne engedj el Várni fogok rád, csak szabadíts fel Visszavárlak, de messze a cél Messzire sodor el tőled a szél Ne felejts el, ne engedj el Várni fogok rád, csak szabadítsd fel