Küldök Néked Egy Nápolyi Dalt

Pihenni tért gyönyörű Nápoly

Az ég behunyta kék szemét

Csupán egy ringó gondoláról

Röpít a szél egy szép zenét

Egy parti márványpalotában

A baldachinos ágy ölén

Nem hallja már a büszke dáma

Hogy mit dalol szegény legény

Küldök néked egy nápolyi dalt

Benne zokog a szívem, ez a kis dal mindenem

Hogyha felsír majd egy bús éjszakán

Ugye gondolsz rám?

Szívem nélküled árva, kihalt

Olyan koldus, oly szegény, már csak azt remélem én

Hogy e szerenád zenéje után

Ugye gondolsz rám?

Tudom én, ha kívánod, hull a sok kincs rád

Csakhogy énnekem látod, egyebem sincs, hát

Küldök néked egy nápolyi dalt

Benne zokog a szívem, ez a kis dal mindenem

Hogyha felsír majd egy bús éjszakán

Ugye gondolsz rám?