Holnap

Amióta megszülettem

kisgyerekből nagylány lettem

elkísér és kiborít ez a szöveg.

Várni, várni mindig várni,

mindent a holnapért csinálni,

merészség, valami közbe jöhet.

Holnap, olyan messze van a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

pedig én ma akarom.

Holnap, mindig csakis ez a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

azértis ma akarom!

Megígértek annyi mindent,

a jövőből múlt idő lett,

az eredmény valahol elveszett.

Butaságot nem csinálok,

csak a mára jól vigyázok,

miért ne miért ne sikerülne?!

Holnap, olyan messze van a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

pedig én ma akarom.

Holnap, mindig csakis ez a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

azértis ma akarom!

Közel az ég ragyog a nap most süt ránk.

ködfalakat, viharokat mért várnánk?!

Holnap, olyan messze van a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

pedig én ma akarom.

Tudom, hogy messze van a holnap,

mindig csakis ez a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

azértis ma akarom!

Közel az ég ragyog a nap most süt ránk.

ködfalakat, viharokat mért várnánk?!

Holnap, olyan messze van a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

pedig én ma akarom.

Unom, hogy mindig csak a holnap,

mindig csakis ez a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

azértis ma akarom!

Holnap, olyan messze van a holnap.

Aztán holnap is a holnap,

pedig én ma akarom.