Cs?Váz

Törékeny árnyékod kószál puhán

Hotelszobám nyirkos falán

Ahogy a hangodat hallom,

Egy kicsit azt hiszem itt vagy talán.

És itt a csendben a függöny lebeg,

Lebegteti leheleted,

De ez az árnyék a tiéd,

Csak most már nem te veted.

És én azt mondom, csőváz,

És te azt mondod, szevasz,

Egyedül ülök a balkonon,

Amit te úgy hívsz, hogy terasz

És én azt mondom, csőváz,

És te azt mondod, szevasz,

Még mindig ülök a balkonon,

Várom, hogy jöjjön a tavasz.

Három nap volt és egy éjszaka,

Véletlenek halmaza

Így is, hogy távol vagy tőlem,

Illatod árad belőlem.

Földrajzi helyzeted változtatod,

Én pedig úgy néz ki, itt maradok

Nézem az időt, hogy múlik,

Egyre hosszabbra nyúlik.

És én azt mondom, csőváz,

És te azt mondod, szevasz

Egyedül ülök a balkonon,

Amit te úgy hívsz, hogy terasz

És én azt mondom, csőváz,

De te nem mondasz semmit,

Nem hallom többé a hangodat,

Ahol te most vagy, az nem itt.